Közelgő gazdasági katasztrófa vagy túlzott pánik? Az apokaliptikus jóslatok nyomában!

Sokan és sokféleképpen félnek, sőt néha rettegnek egy újabb nagyszabású háború kirobbanásától, a világgazdaság összeomlásától és hasonló dolgoktól. Ez a félelem egyidős a történelemmel. Bevallom, gazdasági újságíróként, elemzőként nekem is sokszor lejátszódik a fejemben, hogy mondjuk egy újabb világjárvány, egy kínai–amerikai fegyveres konfliktus, egy még jobban eldurvuló, a régiónkat is érintő háború kitör. Esetleg – akár az előbbiekkel összefüggésben – egy masszív tőzsdei összeomlás rántja még mélyebbre Európa gazdaságát, az emberek jólétét. 

Éppen ezért esett rosszul, hogy az újévi jókívánságok és fogadalmak idején arra a hírre lettem figyelmes, miszerint Robert Kiyosaki egy igen neves közgazdász, amerikai sztárszerző az utóbbi időben igencsak apokaliptikus hangvételű üzeneteket posztolt az X-en. Január elején például így írt: 

Ezek a sorok akár üldözési mániásnak is tűnhetnek, ugyanakkor Kiyosaki már 2013-ban megjósolta, hogy a Fed és az amerikai pénzügyminisztérium (szerinte inkompetens) vezetése, valamint a Wall Street mohósága hatalmas piaci összeomlást fog eredményezni. Most pedig azt állítja, hogy ez a jóslat éppen beteljesedőben van. 

De vajon mennyi realitás rejlik ebben a pesszimizmusban? Valóban hígul a világ pénze, és tényleg ennyire instabil a globális pénzügyi rendszer? Nézzük meg közelebbről, hogy a QE (Quantitative Easing, azaz a monetáris, mennyiségi lazítás, avagy köznyelvben a „pénznyomtatás”), az elmúlt két év világszerte durva inflációja és a formálódó BRICS+-deviza milyen hatással lehet a jövőnkre. 

A pénznyomtatás és a fiat pénz hígulása 

A 2008-as pénzügyi válság óta a jegybankok, különösen az amerikai Federal Reserve folyamatosan alkalmazzák a mennyiségi lazítást (vagy könnyítést, azaz a QE eszközét). Ez egy olyan metódus, amely során a jegybankok új pénzt teremtenek, hogy támogassák a gazdaságot – például államkötvények és egyéb értékpapírok vásárlásával. Hétköznapi, közérthető – bár kissé pontatlan – megfogalmazásban a QE végső soron tehát pénznyomtatást jelent. (A régi pénzrendszerek és a mai modern, aranyfedezet nélküli, úgynevezett fiat pénz kialakulásának főbb állomásairól lásd rövid írásunkat a cikk után.) 

Habár a QE rövid távon likviditást biztosít, hosszú távon pénzromláshoz (inflációs nyomáshoz) vezethet, mivel a pénzmennyiség növekedése csökkenti annak vásárlóerejét. Ez különösen aggasztó akkor, ha a gazdasági bővülés nem tudja ellensúlyozni ezt a hatást. Márpedig például Európa minimális növekedése – időnként több fontos ország, mint például a németek recessziója – egy ideje nagyon nem mutat jól, nem ígér fényes jövőt a következő évekre a régiónkban sem. Az átlagpolgár szempontjából ráadásul tetézi a bajt az évek óta tartó infláció – ami pedig részben éppen a mennyiségi lazítás következménye. 

Miért menekítik pénzüket a nagy- és a kisbefektetők is aranyba és bitcoinba? 

Az arany évezredek óta a vagyonmegőrzés szimbóluma. Inflációs időkben és gazdasági bizonytalanság esetén a befektetők gyakran fordulnak hozzá, mivel értékálló eszköznek számít. Ám fontos tisztába tenni, hogy a  

Bár az első években, sőt még az elmúlt időszakban sem igazán tekintettünk így a bitcoinra és más nagy kriptodevizákra, de mára a bitcoin esetében is az aranyhoz hasonló lett a logika. Igaz, az árfolyama jelentősen, már-már szélsőségesen fluktuál, mégis, az ilyen látványos, és éveken át tartó áremelkedés mögött két dolog sejlik fel. 

Egyrészt az, hogy a bitcoin az utóbbi években, különösen 2017 után egyfajta digitális arannyá, azaz más szuperbiztos, hosszú távon értékállónak tartott eszközök egyik alternatívájává vált. Gazdasági és innovációval foglalkozó újságíróként már nem sokkal a kitalálását követően hallottam róla, de mindig is fantasztának, amolyan elvakult hívőnek tartottam azt, aki 100 ezer dolláros bitcoinárfolyamról álmodott akár csak 1-2 évvel ezelőtt is. Két-három hatalmas áremelkedési hullámon is túl azt vártam, hogy egyszer látványosan kipukkad, összeomlik a virtuális fizetőeszközök ára. De 2020 csak egy átmeneti „kriptotél” volt, majd 2022-től egészen máig kitartóan újra az „őrülteké” a főszerep, és ha felére is esik vissza a bitcoin jegyzése, az, hogy az értéke egyszer a nullához közelít, egyre valószínűtlenebb. Még a kriptók ádáz ellenzői, illetve a kriptomilliárdosok irigyei sem gondolják ezt 

Miért? Mert a nagy és ismert kriptodevizák decentralizált természete miatt sokan úgy tekintenek rá, mint egy menekülő eszközre az úgynevezett fiat pénzek (tehát a modern, aranyfedezet nélküli értékmérők) elértéktelenedése ellen. Az árfolyam sok-sok éve tartó (igaz, hullámzó) emelkedése éppen ezt a keresletet tükrözi. 

Infláció és államadósság – mennyire súlyos a helyzet? 

A világ legnagyobb gazdaságai, köztük az Egyesült Államok, hatalmas államadósságokat halmoztak fel. Első látásra az infláció – részben a QE miatt – növeli ezt a terhet, ám valójában ha az államkötvények kamata alacsonyabb, mint a tényleges infláció, és közben van némi növekedés, akkor az adósságteher inkább csökken. Egyes vélemények szerint a pénz elértéktelenedése tudatos stratégia lehet az államadósság elolvasztására. 

Ez azonban veszélyes játék, mert az infláció elszabadulása társadalmi feszültségeket és bizalomvesztést idézhet elő a pénzügyi rendszerekben. 

A BRICS+-deviza: új világrend vagy illúzió? 

A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) régóta keresik a dollár alternatíváját. Az utóbbi időben a BRICS+ néven bővülő szövetség egy új deviza bevezetését fontolgatja. Amint ez a projekt – ha nem is azonnal, de pár éven belül – sikeres lesz, alapjaiban rengetheti meg a dollár hegemóniáját.  

Realitás vagy túlzott pesszimizmus? 

Kiyosaki jóslatai sokak számára túlzónak tűnhetnek, mégis fontos figyelembe venni azokat a tényeket, amelyek aggodalomra adhatnak okot. 

– A pénznyomtatás üteme ugyan jelentősen csökkent több nagy gazdaságban, de a válságok kezelésében ma is túl sokszor folytatódik: számos ország központi bankja továbbra is támaszkodik a QE-re, növelve a pénzkínálatot. 

– Emelkednek az államadósságok – az adósságállomány globálisan rekordokat dönt. 

– Fokozódik az inflációs nyomás. 

– Az árak emelkedése rontja a fiat pénzek értékét, csökkenti a beléjük vetett bizalmat. 

– Az alternatív eszközök népszerűsége nő: az arany és a bitcoin iránti kereslet hosszú, többéves távlatokban masszívan emelkedő trendet mutat. 

– A geopolitikai és világgazdasági feszültségek nőnek, ami újabb fegyveres konfliktusokat, vámháborúkat és más bizonytalanságokat jelenthet. 

– A BRICS+-deviza felvetése már önmagában destabilizálhatja a jelenlegi pénzügyi rendet. 

A jövő kérdései – hogyan készüljünk? 

Bár Kiyosaki megfogalmazása pánikkeltő lehet, a mögöttes kérdések valósak és figyelmet érdemelnek. Senki sem tudja pontosan, hogy a globális pénzügyi rendszer milyen irányba halad, de egy biztos: nő a bizonytalanság. 

Ma persze közel sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a világ pénzügyi rendszere az összeomlás szélén áll, ahogyan Kiyosaki állítja. Ugyanakkor az arany és a bitcoin trendszerű erősödése, a QE folytatása, a BRICS+ devizájának várható sikere, valamint az elkobzott orosz tőke „lenyúlásának” a lebegtetése komoly kérdéseket vet fel.  

A pénz hígulása valós jelenség lehet, amely hosszú távú gazdasági változásokat jelez. Akár Kiyosakinak van igaza, akár nem, érdemes felkészültnek lenni egy bizonytalan jövőre – anélkül, hogy elveszítenénk a realitásérzékünket. Kiyosakinál persze lehet, hogy elgurult a gyógyszer, nemcsak gazdasági világvégével fenyeget, hanem azzal is, hogy 350 ezer dollárra, a mai 3,5-szeresére nőhet a bitcoin árfolyama... 

A véleménycikk gondolatébresztő forrása: The Mottley Fool - Does Robert Kiyosaki's Bullish 2025 Bitcoin Prediction Make Sense?

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Justin Lane

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.